Griga Zsuzsanna Kentaurok című munkájából idézem:
Chiron, az első kentaur (Keiron) legendája :
Chiron, a sebzett gyógyító, a sámán archetípusa, Kronosz és egy erdei nimfa nászából születik. A mítosznak két változata van. Az első szerint Kronosz rengetegszer megcsalja feleségét, Rheát, aki féltékeny, s folyton gyanakszik, leskelıdik. Kronosz éppen Philyrával,egy erdei nimfával csalja, amikor Rhea észreveszi a szerelmeseket az aktus pillanatában. Kronosz csődörré változik, így akarja megúszni a lebukást. A mítosz másik változata szerint a nimfa egyáltalán nem fogadja szívesen Kronosz közeledését, ezért úgy menekül, hogy kancává változik, de Kronosz csődörként ered a nyomába, és amikor utoléri, megerőszakolja. Ennek a násznak az eredménye Chiron. Születésekor anyját annyira megrémíti a ló alsótestű gyermek, hogy eltaszítja magától, s Chiron ekkor kapja az első „gyógyíthatatlan” sebet. Anyja arra kéri az isteneket, hogy hadd változhasson citromfává - talán azért, mert egy fát nem lehet megerőszakolni, s nem is szülhet torz gyereket…
Chiront pedig az istenek nevelik fel (elsősorban Apolló), s cserébe sok isten- és embergyereket, hıst nevel ı is (pl.Héraklészt, Achillest, Aszklépioszt és Jaszónt). Chiron az első kentaur, aki az állat és az isten kettősségét egyesíti magában. A tudásszomjat, az újnak a keresését is jelképezi.
Az első kentaur igyekezett elfelejteni azt a sebet, amelyet anyja elutasítása okozott. Azzal hálálta meg Apolló szeretetét, hogy mindent megtanult, amit csak lehet, s tovább is adta e tudást. A legendák szerint Chiron az első asztrológus és numerológus, próféta és tanár, zenész és a harcművészetek oktatója. A rábízott tanítványoknak megtanítja mindazt, amit sikerült elsajátítania: elsősorban a lovaglást, a vadászatot, az íjászatot, az orvoslást és a harcművészeteket (vagyis a túléléshez szükséges legfontosabb képességeket és tudnivalókat), de ezeken felül az életet szebbé, kellemesebbé tevő ismereteket is, mint például az etikát, a zenét, a rituálékat. Sok találmányt, így például a dárdát és a dudát Chironnak tulajdonítja a mitikus hagyomány, s ő kezdi meg az égbolt feltérképezését, a konstellációk leírását, rendszerezését. Nemcsak a hagyományos, allopátiás (ellenszereken alapuló, tüneti kezelést biztosító) gyógymódokat uralja, hanem elsősorban a homeopátiás (hasonlót a hasonlóval gyógyító) orvoslást és a gyógynövények, illóolajok, kristályok, használatát is. Chiron második, gyógyíthatatlan sebét legkedvesebb tanítványától, Héraklésztől kapta.
Héraklész a Hidra legyőzése után azonnal Pholushoz és Chironhoz, a két bölcs kentaurhoz sietett, hogy eldicsekedjen a sikerével, tanítómesterei pedig hatalmas mulatságot rendeznek a tiszteletére. Pholus kinyitja a kentaurok szent borát tartalmazó edényt, de a bor szagától megrészegedik a többi kentaur és megtámadják a mulatozókat. Héraklész halálos fegyvert akart készíteni, ezért a győzelme után a nyílhegyeit belemártotta a Hidra vérébe, s harc közben egy ilyen nyílvessző sebzi meg véletlenül Chiron egyik térdét. A Hidra a hősi, szoláris, maszkulin görög korszakban még nyomokban fellelhető ősi, sötét matriarchális erők szimbóluma, csakúgy, mint a Nemeai Oroszlán, nem véletlen tehát, hogy Héraklésznek őket kell elsősorban legyőznie. A méreg halálos, viszont Chiron félig isten, ezért nem hal meg, csak rettenetesen szenved. Ilyen a halálos mérgek természete: a halandókat megöli, a halhatatlanokat örök szenvedésre kárhoztatja. Kínjában mindenféle gyógymódot kipróbál, újak után kutat, kétségbeesetten keresi a megoldást, s miközben saját állapota mit sem javul, rengeteg embert sikerül meggyógyítania kísérleteivel, újszerű megoldásaival. Emiatt is tartják az asztrológusok az égitestet a sebzett gyógyító, vagyis a sámán, a táltos archetípusának, aki ugyan saját magát képtelen meggyógyítani, másokat azonban igen, s a gyógyításai során folyamatosan fejlődik, gyarapodik a tudása.
A magyar táltos szó a tudás szavunkból ered, a tud ige pedig Hermész egyiptomi nevét (Thot) idézi. A magyar mondavilágban a táltos kantárt dob a boszorkányra, aki azon nyomban lóvá változik, és attól fogva a hátán hordozza a gyógyítót? Ló és lovasa eggyé válik, mint a kentaur. A két szó hasonlósága nem tagadható. Őseink a fennmaradt leírások szerint olyan remek lovasok voltak, hogy a kalandozó magyarokról sokan azt gondolták, nem is emberek, hanem ló testű, emberarcú mitikus lények.
Chiron megmenekülésének története azért érdekes, mert sorsa összefonódik
Prométheusszal, a titánnal, aki az emberiség számára lop el a fejlődésükhöz létfontosságú dolgokat az istenektől. Zeusz ezt egy darabig tőri, de amikor határozott tilalma ellenére Prométheusz a tüzet is elviszi az embereknek, a főisten haragjában a Kaukázus szikláihoz láncolja a titánt. Egy keselyű tépdesi a máját napközben, ami folyamatos szenvedést okoz neki, de túléli, hiszen a mája minden éjjel újra kinő. Héraklésznek támad az az ötlete, hogy a két szenvedő sorsát összekösse, s egy furcsa „sorscsere” segítségével legalább az egyiküket sikerüljön megmenteni.
Megvárja, míg Zeuszt jókedvében találja, s megkéri, engedje szabadon Prométheuszt cserébe Chiron életéért. Zeusz nagy kegyesen elfogadja az áldozatnak, megváltásnak is beillő cserét. Prométheusz megmenekül, Chiron pedig végre békében meghalhat, s lelke felszáll a csillagokba, a Kentaur konstellációjába.
Több érdekes következtetést lehet levonni ebből a történetből. Először is, Héraklész okozza Chiron sebét, de ő intézi el azt is, hogy végre megszabadulhasson az állandó szenvedéstől. Ez a tény összecseng a bolygó alapvető jelentésével, azonban a homeopátiás gyógymódok, vagyis a hasonlót a hasonlóval gyógyítás alapelve is egyben. Chiron ugyanakkor félig isten, félig állat. Állati része sebződik meg, isteni része tartja életben, rettenetes szenvedése ellenére. Az ember hiányzik belőle, csakúgy, mint a Nyilasból, de Prométheusz sorsával összefonódva mégiscsak éppen az emberi oldal segítségével menekül meg a további kínoktól. Chiron nemcsak az első kentaur, de sok minden másban is első - homeopata, természetgyógyász, asztrológus, az égbolt feltérképezője, a harcművészetek ismerője és tanítója - s tudjuk jól, elsőnek lenni magányos, félelmetes, gyakran fájdalmas sors. Chiron egyesíti magában a gyógyító, az áldozat és a megváltó szerepköreit. Hatalmas ellentmondások feszítik, amelyeket megpróbál áthidalni és legyőzni, vagyis orvosságot keres a bajra az ősi, legszentebb értelemben.
Chiron, az első kentaur (Keiron) legendája :
Chiron, a sebzett gyógyító, a sámán archetípusa, Kronosz és egy erdei nimfa nászából születik. A mítosznak két változata van. Az első szerint Kronosz rengetegszer megcsalja feleségét, Rheát, aki féltékeny, s folyton gyanakszik, leskelıdik. Kronosz éppen Philyrával,egy erdei nimfával csalja, amikor Rhea észreveszi a szerelmeseket az aktus pillanatában. Kronosz csődörré változik, így akarja megúszni a lebukást. A mítosz másik változata szerint a nimfa egyáltalán nem fogadja szívesen Kronosz közeledését, ezért úgy menekül, hogy kancává változik, de Kronosz csődörként ered a nyomába, és amikor utoléri, megerőszakolja. Ennek a násznak az eredménye Chiron. Születésekor anyját annyira megrémíti a ló alsótestű gyermek, hogy eltaszítja magától, s Chiron ekkor kapja az első „gyógyíthatatlan” sebet. Anyja arra kéri az isteneket, hogy hadd változhasson citromfává - talán azért, mert egy fát nem lehet megerőszakolni, s nem is szülhet torz gyereket…
Chiront pedig az istenek nevelik fel (elsősorban Apolló), s cserébe sok isten- és embergyereket, hıst nevel ı is (pl.Héraklészt, Achillest, Aszklépioszt és Jaszónt). Chiron az első kentaur, aki az állat és az isten kettősségét egyesíti magában. A tudásszomjat, az újnak a keresését is jelképezi.
Az első kentaur igyekezett elfelejteni azt a sebet, amelyet anyja elutasítása okozott. Azzal hálálta meg Apolló szeretetét, hogy mindent megtanult, amit csak lehet, s tovább is adta e tudást. A legendák szerint Chiron az első asztrológus és numerológus, próféta és tanár, zenész és a harcművészetek oktatója. A rábízott tanítványoknak megtanítja mindazt, amit sikerült elsajátítania: elsősorban a lovaglást, a vadászatot, az íjászatot, az orvoslást és a harcművészeteket (vagyis a túléléshez szükséges legfontosabb képességeket és tudnivalókat), de ezeken felül az életet szebbé, kellemesebbé tevő ismereteket is, mint például az etikát, a zenét, a rituálékat. Sok találmányt, így például a dárdát és a dudát Chironnak tulajdonítja a mitikus hagyomány, s ő kezdi meg az égbolt feltérképezését, a konstellációk leírását, rendszerezését. Nemcsak a hagyományos, allopátiás (ellenszereken alapuló, tüneti kezelést biztosító) gyógymódokat uralja, hanem elsősorban a homeopátiás (hasonlót a hasonlóval gyógyító) orvoslást és a gyógynövények, illóolajok, kristályok, használatát is. Chiron második, gyógyíthatatlan sebét legkedvesebb tanítványától, Héraklésztől kapta.
Héraklész a Hidra legyőzése után azonnal Pholushoz és Chironhoz, a két bölcs kentaurhoz sietett, hogy eldicsekedjen a sikerével, tanítómesterei pedig hatalmas mulatságot rendeznek a tiszteletére. Pholus kinyitja a kentaurok szent borát tartalmazó edényt, de a bor szagától megrészegedik a többi kentaur és megtámadják a mulatozókat. Héraklész halálos fegyvert akart készíteni, ezért a győzelme után a nyílhegyeit belemártotta a Hidra vérébe, s harc közben egy ilyen nyílvessző sebzi meg véletlenül Chiron egyik térdét. A Hidra a hősi, szoláris, maszkulin görög korszakban még nyomokban fellelhető ősi, sötét matriarchális erők szimbóluma, csakúgy, mint a Nemeai Oroszlán, nem véletlen tehát, hogy Héraklésznek őket kell elsősorban legyőznie. A méreg halálos, viszont Chiron félig isten, ezért nem hal meg, csak rettenetesen szenved. Ilyen a halálos mérgek természete: a halandókat megöli, a halhatatlanokat örök szenvedésre kárhoztatja. Kínjában mindenféle gyógymódot kipróbál, újak után kutat, kétségbeesetten keresi a megoldást, s miközben saját állapota mit sem javul, rengeteg embert sikerül meggyógyítania kísérleteivel, újszerű megoldásaival. Emiatt is tartják az asztrológusok az égitestet a sebzett gyógyító, vagyis a sámán, a táltos archetípusának, aki ugyan saját magát képtelen meggyógyítani, másokat azonban igen, s a gyógyításai során folyamatosan fejlődik, gyarapodik a tudása.
A magyar táltos szó a tudás szavunkból ered, a tud ige pedig Hermész egyiptomi nevét (Thot) idézi. A magyar mondavilágban a táltos kantárt dob a boszorkányra, aki azon nyomban lóvá változik, és attól fogva a hátán hordozza a gyógyítót? Ló és lovasa eggyé válik, mint a kentaur. A két szó hasonlósága nem tagadható. Őseink a fennmaradt leírások szerint olyan remek lovasok voltak, hogy a kalandozó magyarokról sokan azt gondolták, nem is emberek, hanem ló testű, emberarcú mitikus lények.
Chiron megmenekülésének története azért érdekes, mert sorsa összefonódik
Prométheusszal, a titánnal, aki az emberiség számára lop el a fejlődésükhöz létfontosságú dolgokat az istenektől. Zeusz ezt egy darabig tőri, de amikor határozott tilalma ellenére Prométheusz a tüzet is elviszi az embereknek, a főisten haragjában a Kaukázus szikláihoz láncolja a titánt. Egy keselyű tépdesi a máját napközben, ami folyamatos szenvedést okoz neki, de túléli, hiszen a mája minden éjjel újra kinő. Héraklésznek támad az az ötlete, hogy a két szenvedő sorsát összekösse, s egy furcsa „sorscsere” segítségével legalább az egyiküket sikerüljön megmenteni.
Megvárja, míg Zeuszt jókedvében találja, s megkéri, engedje szabadon Prométheuszt cserébe Chiron életéért. Zeusz nagy kegyesen elfogadja az áldozatnak, megváltásnak is beillő cserét. Prométheusz megmenekül, Chiron pedig végre békében meghalhat, s lelke felszáll a csillagokba, a Kentaur konstellációjába.
Több érdekes következtetést lehet levonni ebből a történetből. Először is, Héraklész okozza Chiron sebét, de ő intézi el azt is, hogy végre megszabadulhasson az állandó szenvedéstől. Ez a tény összecseng a bolygó alapvető jelentésével, azonban a homeopátiás gyógymódok, vagyis a hasonlót a hasonlóval gyógyítás alapelve is egyben. Chiron ugyanakkor félig isten, félig állat. Állati része sebződik meg, isteni része tartja életben, rettenetes szenvedése ellenére. Az ember hiányzik belőle, csakúgy, mint a Nyilasból, de Prométheusz sorsával összefonódva mégiscsak éppen az emberi oldal segítségével menekül meg a további kínoktól. Chiron nemcsak az első kentaur, de sok minden másban is első - homeopata, természetgyógyász, asztrológus, az égbolt feltérképezője, a harcművészetek ismerője és tanítója - s tudjuk jól, elsőnek lenni magányos, félelmetes, gyakran fájdalmas sors. Chiron egyesíti magában a gyógyító, az áldozat és a megváltó szerepköreit. Hatalmas ellentmondások feszítik, amelyeket megpróbál áthidalni és legyőzni, vagyis orvosságot keres a bajra az ősi, legszentebb értelemben.
RSS Feed
